Súlyemelés
Múltidéző... 1975...
1975 Észak-Magyarország, 1975. március
(31. évfolyam, 51-76. szám)1975-03-27 / 73. szám
"A mór megtette kötelességét"...
Nyugdíjba vonult?
Papp Gábornak, a súlyemelő szakosztály vezető edzőjének
1974. december 29-én kellett volna szerződést kötnie a DVTK-val.
De nem kötött. Gabi bácsi azóta munkahelyéről,
a Lenin Kohászati Művekből nem a DVTK tornatermébe siet,
hanem haza.
Ki is az a Papp Gábor? 1945—49-ig vízilabdázott,
1949—1959-ig atlétikáit és súlyt emelt Diósgyőrött.
A versenyzést abbahagyva — sőt már aktív pályafutása alatt is —
a súlyemelők edzője lett. Évekig ingyen dolgozott,
később némi honoráriumért. Lényegében, ő teremtette meg
a nagy vidéki egyesületben a súlyemelést! Vitathatatlan tény,
hogy a semmiből juttatta odáig a szakosztályt:
NB I-ben szerepeljen, vagy hogy Szűcs Lajos a világ egyik
legjobb versenyzője. S Diósgyőrött sem titok,
hogy a legkritikusabb hónapokban Gabi bácsi tartotta meg
Szűcsöt a versenysport dobogóján ...
Egyszóval Papp Gábor a legnehezebb időkben teremtett
sportágat Diósgyőrben, s emelte egyre magasabb színvonalra.
Hogy történt december 29-én, ma nagyon nehéz pontosan
rekonstruálni, mivel az akkori DVTK-elnökség már a múlté.
Bauman Gáspár kezdte el kritizálni Papp Gábor vezető edzői
tevékenységét, de akadozott.
„Majd én segítek — mondta Gabi bácsi. — Az igazság, hogy
nem lehet félállásban intézni mindent, a szakosztály
ügyes-bajos dolgait és az edzéseket is.”
Ehhez csak annyit, hogy tulajdonképpen Papp Gábor
nemcsak vezető edző volt Diósgyőrött, hanem szakosztályvezető,
intéző, egyszóval olyan „mindenes”, aki bármit elintézett
a súlyemelésért.
Hivatali szobájában az íróasztal egyik oldalán a munkahelyi,
másik oldalán pedig a súlyemelés aktái tornyosodtak...
És mindent elintézett!
Summa-summárum: a DVTK tudomásul vette, hogy Gabi bácsi
nem bírja tovább, 1975-re hát Juhász Istvánt szerződtette
vezető edzőnek. Papp Gábor szakoktató és nemzetközi bíró
(a testnevelés és sport érdemes dolgozója,
valamint a testnevelés és sport kétszeres kiváló dolgozója),
Juhász István, segédedző.
Az igazsághoz tartozik, hogy akkor, december 29-én a DVTK
még nem csapta be végérvényesen az ajtót: kérte,
segítsen intézni a szakosztály ügyeit.
Tehát nem edzői szaktudását igényelte, hanem éppen
azt a munkát, mely megkeserítette az ex-vezetőedző életét.
Papp Gábor még így is gondolkodási időt kért elutasítás helyett.
Január 10-én meghívták a szakosztályvezetők, edzők értekezletére.
Nem tudott elmenni. Szerencsére. Ugyanis Papp Gábor
nem volt a jutalmazottak között. A DVTK kihúzta a listáról.
— Az utóbbi időben kedvetlenebbül dolgoztam — mondta őszintén
Gabi bácsi, amikor nála jártam az érmek százai, és serlegek,
trófeák tucatjai között.
— De munkámat elláttam. 1970-től voltam vezető edző,
1973-ban már minden csoportnak külön trénere volt.
így nem kellett állandóan a tornateremben lennem,
másrészt sok olyan dolog ért, ami kedvem szegte...
Hallottam én is sok legendát Papp Gábor megaláztatásairól.
Egyszer hát meg kell kérdezni, igazak-e?
— Igaz — válaszolt az első kérdésre.
— Valóban saját költségemen vettem részt edzői továbbképzésen.
Meg sem próbáltam benyújtani a számlát a DVTK-nak,
évek hosszú során meggyőződhettem róla, hogy nem törődnek
az ilyesmivel.
— Rebesgetik, hogy saját pénzén ment ki az olimpiára,
hogy láthassa tanítványát, Szűcs Lajost?
— Nem. Csak az út egyharmadát kellett fizetnem.
Egyharmada esett a DVTK- ra, s végül hosszú hercehurca után
rendezte is.
— Az egyik versenyző egy fogadást is emlegetett...
— Szűcs Lajos kitüntetésekor volt a fővárosban.
Ő és én fél órát lehettünk ott, mert indult a vonatunk.
Mi elmentünk, a vezetők maradtak. Tehették, kocsival voltak.
Egyiknek sem jutott eszébe, hogy maradjunk, majd hazavisznek ők,
hiszen tulajdonképpen a versenyzőt tüntették ki...
Fölösleges a sérelmek fűzését kibontani.
Ennyi elég ahhoz, hogy a teljesen kívülállók is „lássanak”.
A helyzetet később csak tovább mérgesítette, hogy a tavalyi
eredményességi prémium elosztásáról sem kérdezték
meg Papp Gábort, s így fordulhatott elő, hogy míg
egy serdülő versenyző ezer forintot kapott,
az I. osztályú felnőtt nem kapott semmit, pedig ötször
teljesítette ezt a szintet, s bekerült a magyar bajnokság
döntőjébe.
Sok mindenről lehetne még szólni, hiszen tanulságos história ez:
fokról fokra mélyült a szakadék az edző és az elnökség között
az esztendők során. Papp Gábor nem szívesen beszél sérelmeiről,
mert szereti a Diósgyőrt.
— A vezetők évekig be sem tették a lábukat a tornaterembe
— mesélte.
— Esetleg, ha valami problémájuk volt. Beszélhetnénk az
öltözőhiányról és egyebekről, melyek hozzájárultak
kedvetlenségemhez. Sajnos, a vezetők semmilyen operatív
beavatkozást nem tettek. Élték a maguk életét „fenn”,
mi pedig dolgoztunk „lenn’. Olyan dolgokat sem intéztek el,
amelyhez nem kell pénz, csak némi munka ...
S ha mondjuk 1974-ben semmit sem tett volna Papp Gábor,
csak annyit, hogy minden versenyen minden, s mindenki
a helyén volt, még akkor is kurtán-furcsán bánt vele a klub.
Az, hogy a súlyemelő szakosztály olyan „egy- emberes” lett,
nemcsak a DVTK szervezetlenségét bizonyítja
(más olimpiai sportágakban 3—4 ember végzi még Diósgyőrött is,
amit Papp Gábor egyedül csinált), hanem azt is,
hogy akadt egy megszállottja, aki mindent vállalt.
Ezt az embert pedig most és így félreállítani — ellenkezik
a sport humanizmusával.
Ha rajtam múlik, nemcsak ajándékot viszek február 28-án
Papp Gábornak, hogy mégiscsak megköszönjem eddigi munkáját
(azt a több évtizedest), hanem jó szót is, hogy maradjon,
hiszen szakosztályt teremtett, Európabajnokot nevelő munkájára
és roppant szakismeretére szüksége van a diósgyőri súlyemelésnek.
Sajnos, mégsem ez történt.
Nyitray Péter
==================================
Súlyemelés
Múltidéző... 1969...
Észak-Magyarország, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)1969-12-02 / 279. szám
Súlyemelés
Jó küzdelem és új csúcsok jellemezték a serdülők
országos súlyemelő bajnokságát, amelyet Budapesten
rendeztek meg.
Kitűnő eredményt ért el a diósgyőri Kovács István;
eredménye új országos összetett csúcs.
Eredmények
Pehelysúly.
Bajnok: Kovács (DVTK) 250 kg
(új országos csúcs, a régi: 247,5 kg).
Félnehézsúlyban bajnok:
Szurkos István (DVTK) 280 kg.
(Mindkettőjük edzője: Papp Gábor).
https://library.hungaricana.hu/en/view/EszakMagyarorszag_1969_12/?pg=6&layout=s&query=teke
======================================================
Múltidéző... 1965...
Észak-Magyarország, 1965. december (21. évfolyam, 283-308. szám)1965-12-21 / 300. szám
Megyei csúcsok
az Ifjúsági súlyemelők bajnokságán
A diósgyőri stadion tornatermében utolsó idei versenyüket
rendezték meg a súlyemelők. Huszonöten indultak a megyei
ifjúsági súlyemelő bajnokságon.
A jövőre már a felnőttek között versenyző diósgyőri Szűcs
két megyei csúccsal búcsúzott az ifjúsági mezőnytől.
A meghívásos serdülő versenyzők csoportjában a diósgyőri
Debreceni állított fel két új megyei csúcsot.
Az ifjúsági megyei bajnokság eredményei:
Légsúly:
1. Szűcs Lajos(DVTK) 267,5 kg
(megyei csúcs, lökésben 110 kg, megyei csúcs).
Pehelysúly:
1. Pagonyi László(DVTK) 252,5 kg,
2. Tallián L. (DVTK),
3. Labancz (Miskolci Bányász).
Könnyűsúly:
1. Réz Attila(DVTK) 250 kg,
2. Ducsai Péter (DVTK) 217,5 kg,
3. Kiss (Miskolci Bányász) 182,5 kg.
Váltósúly:
1. Papp (DVTK) 230 kg,
2. Szarvas (Miskolci Bányász) 205 kg.
Középsúly:
1. Nyilas Ferenc(DVTK) 275 kg.
Félnehézsúly:
1. Tallián Gy. (Miskolci Bányász) 235 kg.
Nehézsúly:
1. Gyurcsó (Miskolci Bányász) 195 kg.
A serdülő meghívásos verseny győztesei.
Lepkesúly:
Balázs (DVTK) 180 kg.
Légsúly: Takács (DVTK) 140 kg.
Pehelysúly: Debreceni (DVTK) 197,5 kg
(megyei serdülő csúcs, szakításban 62,5 kg, megyei serdülő csúcs).
Könnyűsúly: Soltész László (DVTK) 157,5 kg.
Kisváltósúly: Várszegi János(DVTK) 165 kg.
Váltósúly: Kiss (DVTK) 155 kg.
Kisközépsúly: Bodnár (Szikszói gimnázium.) 132,5 leg.
Félnehézáúly: Dudás Szikszói gimnázium) 180 kg.
Nehézsúly: Pasztercsák (DVTK) 227,5 kg.
======================================================
Múltidéző... 1974...
Észak-Magyarország,
1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)1974-01-08 / 5. szám
Az év ifjúsági sportolója
Pincéből a reflektorfénybe
Kovács István ifjúsági világcsúcstartó
1969-ben, amikor Kovács Pista fiatal társaival
Leninvárosban egy pincében elkezdte népszerűsíteni
kedvelt sportját a súlyemelést, álmában sem gondolt rá,
hogy 1973-ban ő lesz a legjobb magyar ifjúsági súlyemelő,
ifjúsági világcsúcs tartó, négyszeres Európa-rekorder
és amikor az év legjobb ifjúsági sportolóit jutalmazzák,
ha a harmadik helyen is, de ott állhat a reflektorok
fényében a tv-kamerák előtt.
*
Az emlékezetes nap után beszéltünk Kovács Istvánnal,
az alig 20 éves leninvárosi sportolóval.
— Mit tart a elmúlt év legnagyobb sikerének?
— Több összetevője van a szép elismerésnek.
A felnőtt Duna Kupa nemzetközi versenyen 3. helyezést
értem el. A junior Duna Kupán már első lettem.
A Koreában megrendezett IBV-n negyedik voltam.
De a legnagyobb eredményeimet a Pannónia ’73 elnevezésű
nemzetközi versenyen értem el. Ekkor szakításban
115 kg-mal új Európa-rekordot állítottam fel,
utána szakításban versenyen kívül, de érvényesen
118,5 kg-os ifjúsági világ- és Európa-csúcsot
teljesítettem.
De Európa-csucs volt a lökésben elért 142,5 kg-os
teljesítményem, és természetesen az
összteljesítményem is 257,5 kg-mal.
Sajnos, utána az Európa-bajnokságon nem sikerült semmi.
*
Kovács István arra is büszke, hogy csapata bejutott
az NB I-be. Az a szakosztály, amelynek megalakításáért
négy évvel ezelőtt foggal-körömmel küzdött.
Az akkor még serdülő korú versenyző a DVTK
súlyemelő-szakosztályában szerette meg a sportágat
és fanatikus sportszeretete magával ragadta
a leninvárosi fiatalokat és így a vezetők megértő
támogatásával egyre jobban fejlődött a szakosztály.
Az utóbbi időben Ecser Károly edző szakmai irányítása
mellett nem várt szép eredményeket értek el.
*
— Mivel tölti a kitűnő versenyzö hétköznapjait?
— A TVK szállítási osztályán előadói beosztásban
dolgozom. 20 éves vagyok. Igyekszem ebben a szakmában
ismereteimet gyarapítani.
*
— Minek köszönheti sikereit?
— Elsősorban fanatikus hitemnek, hogy amit csinálok
az jó, másrészt akaraterőmnek, mely mindig átsegített
a nehézségeken.
Mi volt az első eredménye?
— Szakításban 70 kg. Most pedig 118,5 kg,
ifjúság.1 világrekord. Lökésben 142,5 kg
a mostani legjobb eredményem, ez Europa-csúcs.
Úgy emlékszem az első versenyemen 85 kg volt
az eredményem.
Ezek a csúcsok, miután a jövőben a felnőttek között
fogok versenyezni tovább növekedhetnek, hiszen a
lehetőségek is nagyobbak Leninvárosban.
Az eredmények elismeréséül és a további előrehaladás
biztosítására még ebben az évben új súlyemelőcsarnok épül
a sporttelepen, melyben lesz a versenyek rendezésére
alkalmas tornaterem, kondicionáló termek, két szauna,
a szükséges öltözőkkel, orvosi szobával.
Ez óriási lehetőséget biztosít számunkra és mi élni is
kívánunk a lehetőséggel.
— Társaimmal egy pincehelységben raktuk le a leninvárosi
súlyemelő-szakosztály alapjait. A jövőt és a nagyobb
fejlődést az új létesítmény biztosítja majd.
Nemes Péter